Igen van egy radikális változás! Sajnos kellett, mert nagyon sok ember még most is alszik. És ha a fejsimogatásra és a csendes hangra nem ébredtünk fel, akkor most kő keményen fújnak a fülünkbe a harsonák.
Mit tehetsz?
Nem változtatsz,
hanem befogott füllel ugyan, de tovább lázadsz. Félelemből újjal mutogatsz kifelé
és másoktól várod a szükséges lépéseket.
Vagy legalább
egyszer megpróbálsz elcsendesedni, magadra figyelni és eljutni arra a pontra,
hogy megpróbálsz a saját házad táján rendet tenni. Te lépsz végre és nem
másoktól várod ezt.
Akik jönnek,
ilyenek olyanok. Őszintén rászorulók és vannak
köztük csalók. Akár így, akár úgy, de nézzünk szembe azzal a ténnyel,
hogy mi mennyi mindent felhalmoztunk kívül
és belül egyaránt. Igen kicsit feje tetejére állt a világ és most történik a
kiegyensúlyozás. Érdemes tehát
ismét belül nézelődni. Adakozni, ha már valamire nincs szükség. És nem feltétlenül
a bevándorlónak, hanem pl. a rászoruló szomszédnak. A belső bőségből meg imát
mondani másokért, az életért, a földért.
Ahhoz, hogy az
igazi önvalónkat megláthassuk, addig sok-sok olyan részünkkel és minőségünkkel
kell majd szembesülni, melyek már nem szolgálnak minket a fejlődésünk
során. Ebben segít a mostani helyzet. Kemény? Igen, de emelő is egyben, ha
megadjuk magunkat és változunk. Egyre mélyebb és mélyebb igaztalan részt kell
meggyógyítani. Arra pedig biztosan lehet számítani, hogy ahol még a gyenge
pontunk van, oda mértani pontossággal betalálnak majd az energiák. Félni azonban
nem szükséges ettől. Ha ügyelünk a gondolataink, érzéseink, szavaink és
cselekedeteink tisztaságára, akkor a szívünk tovább nyílik és egyre tisztább
fényben ragyog majd. Ez a tiszta szív lesz az irányjelzőnk és bízzunk abban,
hogy biztosan megsúgja majd nekünk a választ.
Az érkező
emberek elszántak, szinte fanatikusak. Nem félnek, hanem mennek előre rendíthetetlenül.
Hallatják a hangjukat és mindenáron el
akarják érni a céljukat. Van bennük erő és kitartás. Hangos tőlük a világ! Szélsőséget képviselnek, épp ezért érdemes belenézni ebbe a tükörbe is!
Az ember egyik legerősebb félelme a saját erejétől való félelem.
A mostani
időkben megkapjuk azokat az ösztönző helyzeteket, hogy bújjunk ki a spirituális
vagy sima Egó védelmi zónája mögül és tapasztaljuk meg a hétköznapi életet,
olyannak amilyen. És kezdjünk vele valamit saját belső útmutatásunk alapján.
Vállaljunk személyes felelősséget.
Itt az idő Mágussá válni, aki azt mondja, hogy a hétköznapi élet
maga a spiritualitás.
Váljunk azzá a
Mágussá, aki a hétköznapi életben használja a képességeit és az ég eszközeit.
Aki olyan magabiztosságot ért el, hogy azt mondja, amit gondol, azt mutatja,
amit érez, és ennek megfelelően szeretettel
cselekszik. Ez a mágus tiszta szívvel a fényt szolgálja, és nem engedi azt,
hogy a világ és a körülmények áldozatául essen. Tisztán lát és a tiszta hite
szerint a teremtett világban létezik. Itt a földön a mai világban. Ez a mágus
már nem akar megfelelni és nem fél senkitől. Alázat és szelíd erő van a szívében.
Aki részt vesz a világban, de közben megőrzi a függetlenségét.
És aki tudja
„Nem történik majd semmi egyéb csak az, hogy mindenki
szívében az élő Isten szelíden felkel, hallatja a hangját, s
ezáltal MEGVÁLTOZIK A VILÁG.”
Kívánok mindenkinek szív általi szabad választást!
Kapcsolódó cikk: Egység vagy megosztottság
.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.