Férfi és Nő

A Férfi a legtökéletesebb teremtmény. A Nő a legmagasztosabb eszmény. A Férfi helye a trón, a nőé az oltár. A trón magasba emel, az oltár megszentel. A Férfi az ész, a Nő a szív. Az ész tápláléka a fény, a szívé a szeretet. A fény termelékennyé tesz, a szeretet életet ad. A Férfi ereje elméjében rejtőzik, a Nőt könnyei teszik legyőzhetetlenné. Az elme bebizonyít, a könnyek meglágyítják a lelket. A Férfi bármely hőstettre képes, a Nő bármely áldozatra. A hőstett nemessé teszi a lelket, az áldott isteni tisztasággal ruházza fel azt. A Férfié a hatalom, a nőé az érzelem. A hatalom forrása az Erő, az érzelemé az Igazság. A Férfi vágya a legvégső győzelem, a Nőé a legmagasabb erény. A győzelem hatalmat ad, az erény istenivé tesz. A Férfi törvénykönyv, a Nő szentírás. A törvény irányt szab, a szentírás elvezet a tökéletességhez. A Férfi gondolkodik, a Nő érez. A gondolkodás feltétele a tökéletes elme, a megérzésé a szentség fénykoszorúja. A Férfi: óceán, a Nő pedig tó. Az óceánt gyöngyei teszik ékessé, a tavat a költészet fénye árasztja el. A Férfi merészen repülő sas. A Nő szépen éneklő pacsirta. Repülni annyi, mint uralni a teret, énekelni annyi, mint meghódítani a szívet. A Férfi templom, a Nő a szentély. A templom előtt letesszük a fejrevalónk, a szentély előtt térdet hajtunk. A férfi helye ott van, hol véget ér a Föld, a Nőé pedig ott, ahol kezdődik az Ég. (Victor Hugo)