Alszol
és félsz.
Születésed
második órájában
Lassan
eltűnik a félsz.
Megérint
a fény, mely segítségül érkezett!
Sokáig
hánykolódsz az élet tengerén,
Sötétségben,
viharban.
Nincs
kapitány, se matrózok
Így
élni elég kemény!
Megérint
a fény, mely segítségül érkezett!
Lassan
meglátod a partokat,
A hajó
kitisztul,
S
megkerül a kapitány,
S
ezzel lehetséges egy új nyitány.
Hajózol,
s már teszed a dolgod
Észreveszed,
a helyeket és a partot.
Megállsz,
figyelsz,
S
közben a lelked tapasztal
Feltöltődik
Manasszal.
Megérint
a fény, mely segítségül érkezett!
Észreveszed,
Nincs
hajó, nincs kapitány.
Csak
TE VAGY!
Felismered,
Hogy
a FÉNY TE MAGAD VAGY.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.