Színtudatosság * Fehér

Fehér

„A nyugalom belső fényéből a fehér reményben emelkednek ki a színek.”

(L.V. Bonds)

A fehér az első, ami a Ragyogás végső tisztaságából megnyilvánul. Világosság és tisztaság, áttetszőség és tükröződés, a fény forrása. Lelki tisztaság, lehetőség és adottság mindenre. A fehér olyan, mint a szivárvány: megtalálható benne az összes szín, csak elrejtve. Ha fehéret használunk, akkor minden színből használunk egy kicsit. Ha vonzódunk a fehérhez, akkor készen állunk arra, hogy a tisztulás által megtörténhessen a változás az életünkben. A fehér feloldoz a karmikus terhek alól a tisztulásunk által.  Segítségével megértjük a szenvedést. Megindítja az elapadt könnyeket, oldja a megfagyott érzéseket. Rávilágít a szenvedéseink értelmére. Fehér a fény megtisztító ereje, valami újnak a kezdete, egy tiszta fehér lap. De az is lehet, hogy túl vagyunk a nehézségeken és éppen megpihenünk a fehérben, hogy azután később megjelenhessen a látható szivárvány az életünkben. Tartsunk a napfény felé egy marék havat és láthatjuk a színek apró felvillanásait. A fehér az első lépés azon harmónia felé, melyet az egymás mellett élő színek szimbolizálnak. Alapvető tulajdonsága az egyenlőség a mitológiában pedig az Egység jele. Maga a teljesség, mert még nem látható benne semmi. A fehér az igazságot keresi, és minden jóra fordul, ha ez a szín jelen van. Átsegít a stresszen és a túlfeszülésen. Bátorít. A dolgok felnyitója, kitisztítója és minden rejtett napvilágra hozója. A fehér elővarázsolja a reményt és ő a békesség, mert benne minden egyenlő.